Ez egy olyan fotó, amire úgy – uszkve – fél évet készültem.
Mert hónapokon keresztül haladtam arrafele munkába menet, de minden alkalommal csak halogattam, hogy leszálljak a villamosról és lefotózzam a valót. Ami nem is lett volna más, mint a: szemét… Pedig ő csak tette a dolgát: csak gyűlt és gyűlt…
Töméntelen mennyiségben…
Milyen szép!… Gondoltam mindig…
Azután egyszercsak rémülten konstatáltam, hogy valami túlvezérelt döntéshozó észrevette a fotótémámat (értsd: szemetet) és… hm… összeszed(et)te. (Nyilván másokkal…)
Azután – uszkve – fél évet kellett várnom megint, hogy a dolgok megint rendbejöjjenek… Melyek rendbe is jöttek annak rendje és módja szerint…
És fél év után egy korareggeli utamon újra megtaláltam hát a „témát”… A szemetet… Ami itt van! Újra!
Ha ma arra mégy, vélhetően te is láthatod ezt. Vagy ha nem is ezt, de egy 2.0-s, vagy egy 3.0-s verzióját…
A… hm… szemét világ működik!