Ez egy szimpla vasárnap délután 6 óra. A metróban… Télen, rohadt hidegben… És a kékben… Kék metróban. Vagyis a 3-masban, ha úgy tetszik…
Gyermekem rajztanárnál múlatja az időt igen hasznosan. Én meg a világban próbálok helyet keresni. Mert hideg van…
És ez rímel is…
És mert rímel, felhágok hát a metróra… Érdekes közeg, mert senki nem mutat hajlandóságot ezidőtájt a metrón való utazásra… Csak én. Meg ez a néni… De ő legalább produkál… Hogy mit, az sokáig nem derül ki. A Gyöngyösi utcánál szálltam fel, mint ahogy ő, és ő egészen a végállomásig igazgatta a szerelékjét. Hol így, hol úgy. A képen éppen így.
Én meg fotóztam…