Hű, ez aztán a valami! Ez egy olyan kép, amin még magam is elgondolkoztam, mielőtt megszületett volna…
Amikor is közeledtem eme alak felé, ő béhúzodott abba a falkiszögellésbe… És azután… ott volt. Csak úgy. Hm… Ott… volt… De minek? Mér’?… Vajh’ mi’csinálhat ott?…
Azután kiderült a „szörnyű” igazság, mert miután közelebb kerültem, fény derült mindenre… Rövid poén lesz, készülj!… Egy cudar szeles télvégi reggel volt akkoriban osztályrészünk. Jónak, rossznak. Mindenkinek… És ez a fiú próbálta meggyújtani a tűzszerszámával a cigarettáját… Mert fújt a szél. Rohadtul… Ennyi!